O-gyűrű-tartozékok

Egy O-gyűrű cseréje során négy ponton szokott hiba történni: az eredeti gyűrű megmérésekor, a horony és az ellenfelület tisztításakor, a gyűrű szerelés előtti kenésekor, valamint magánál a beszerelésnél, ahol a gumi könnyen megsérül. A mérést lentebb, az útmutatóban ismertetjük; az ezen az oldalon szereplő tartozékok a kenést és a beszerelést fedik le — plusz egy univerzális doboz azokra a javításokra, amelyeket nem lehet előre tervezni. Az anyag- és méretválasztáshoz a katalógus és a technikai eszközök adnak támpontot; ez az oldal arról szól, hogyan méri meg és mivel szereli be a gyűrűt.

A csere megrendeléséhez két méret kell: a belső átmérő (ID) és a keresztmetszet (CS). A digitális tolómérő ezeket körülbelül ±0,02 mm, az analóg ±0,05 mm pontossággal méri; a vonalzó és nagyító ±0,3 mm-ig jut el, ami 1,78 mm vagy 2,62 mm keresztmetszetnél már téves rendeléshez vezethet. A gyűrűt tegye kemény, sík felületre, a pofákat csak finoman zárja rá (a gumi könnyen benyomódik), és 90°-os elfordítás után ismételje meg a mérést — a 0,1 mm-nél nagyobb eltérés deformált gyűrűt jelez.

A mért keresztmetszetet ahhoz a legközelebbi értékhez rendelje, amelyet valamelyik szabvány ténylegesen táblázatba foglal: az AS568 az 1,78 / 2,62 / 3,53 / 5,33 / 6,99 mm értékeket használja, az ISO 3601-1 A–E metrikus sorozatai az 1,80 / 2,65 / 3,55 / 5,30 / 7,00 mm értékeket, a JIS B 2401 pedig saját, 1,5 és 8,4 mm közötti sort. Ha a mért érték egyikhez sem áll közel, az nem mérési hiba — a szabványokon kívüli keresztmetszeteket is rendszeresen gyártják; az ilyen méretet adja meg közvetlenül a keresőben. A külső átmérő az ID + 2 × CS képlettel adódik. A sérült vagy megnyúlt, közvetlenül nem mérhető gyűrűkhöz öt mérési módszert bemutató útmutatónk van, a viaszlenyomatot is beleértve.

A régi tömítés maradványai, a beszáradt olaj és a szennyeződés a horonyban gyakori oka annak, hogy a szivárgás a csere után visszatér. A zsírtalanító közvetlenül szerelés előtt tisztítja meg a hornyot és az ellenfelületet. Kaparáshoz műanyagot vagy fát használjon — a fémszerszám barázdát hagy a horonyban, amely mentén a közeg attól függetlenül elszivárog, hogy milyen új gyűrűt tesz bele.

A vékony réteg szerelőzsír védi a gyűrűt, amikor éleken, meneteken és seegerhornyokon kell átcsúsztatni, és csökkenti a gumi megcsavarodásának vagy beszakadásának kockázatát. Dinamikus tömítésnél ráadásul csökkenti az induláskori súrlódást. Csak vékony filmet vigyen fel — a felesleg a horonyban reked, és feleslegesen növeli a horony kitöltését; az ajánlott kitöltési sáv 60 – 85 %.

A szilikonzsír ugyanakkor nem univerzális. A kémiai ellenállósági táblázatunkban a szilikon (VMQ) gyűrűknél „nem megfelelő” minősítést kap — a szilikon elasztomer szilikon közegben erősen duzzad, ez azonos anyagcsaládon belüli összeférhetetlenség. FKM-nél a minősítés határeset (egyes szilikonzsírok térfogatváltozást okoznak), NBR, HNBR, EPDM, CR és poliuretán esetén használható. Kenés előtt ezért ellenőrizze a gyűrű anyagát.

A legtöbb gyűrű a régi kiszedésekor és az új behelyezésekor sérül meg. A csavarhúzónak éles éle van — megkarcolja a hornyot és a tengelyt, az új gyűrűt pedig gyakran bevágja. A szerelőkampók és tüskék lekerekített végével a gyűrű a tömítőfelület érintése nélkül emelhető ki a horonyból. A szerelés útjában lévő éles éleket, meneteket és seegerhornyokat takarja le vékony fóliával vagy szerelőhüvellyel. A csapágylehúzó akkor tartozik ugyanehhez a javításhoz, ha a tömítéshez csak a csapágy, a szíjtárcsa vagy az agy leszerelése után lehet hozzáférni.

A gyakori méreteket tartalmazó univerzális doboznak műhelytartalékként van értelme, a nem tervezhető javításokhoz. Nem helyettesíti viszont azt a konkrét méret–anyag párost, amelyet a gép megkövetel — a doboz méreteket fed le, nem a körben lévő közeggel szembeni ellenállást. Ha tudja, mely méreteket cseréli rendszeresen, általában olcsóbb és megbízhatóbb a katalógusból saját készletet összeállítani.